Tudja meg, hogy milyen környezeti, genetikai és életkorral összefüggő tényezők jelenthetnek kockázatot a szeme számára!
Homályos területek alakulnak ki a szemlencsén, amelyek megakadályozzák, hogy a fény egy része elérjen a szem hátsó részébe (a retinába). Ez zavaros vagy ködös látáshoz vezethet, különösképpen éjszaka vagy erős fényviszonyok esetén. A szürkehályog időskorban fordul elő a leggyakrabban, de más tényezők is előidézhetik a kialakulását, többek között a dohányzás, a cukorbetegség, a helytelen táplálkozás vagy az ultraibolya sugárzásnak való túlzott kitettség is.
A színvakok nem látnak egyes színeket, vagy nehezen tudnak különbséget tenni a színek - leggyakrabban a piros és a zöld - között. A színvakság gyakran öröklődik, de olyan más szembetegségek tünete is lehet, mint például a szürkehályog vagy az időskori makuladegeneráció.
A digitális eszközök mindennapi életünk nélkülözhetetlen részévé váltak, de a tartós képernyőhasználat számos látásproblémához vezethet. A szemeinknek keményebben kell dolgoznia, és gyakrabban kell fókuszálnia, ha a képernyőt nézzük. Ez olyan tüneteket okozhat, mint a szemfáradtság, a homályos vagy kettős látás, és a szemszárazság.
Amikor pislogunk, a szemhéjunk könnyeket ken szét a szemeink felületén, nedvesen tartva aztokat. A szemszárazságot a könnytermelés zavara is okozhatja. Ennek a szemproblémának a tünetei a vörös, irritált és égő szemek. Bárkit érinthet, de leggyakrabban időskorban fordul elő.
A tompalátás leginkább a gyermekeket érinti, és általában négyéves kor körül alakul ki. Akkor áll elő, ha az egyik szem esetében a látás nem fejlődik megfelelően, és emiatt a gyermek csak a másik, erősebb szemét használja. A tompalátás olyan egyéb szemproblémák következménye is lehet, mint például a kancsalság, a veleszületett szürkehályog, illetve a súlyos távollátás, valamint rövidlátás.
A fénnyel, különösen az erős fényforrásokkal (pl. napfénnyel, fénycsövekkel és izzólámpával) szembeni intolerancia. A fényérzékenység kellemetlen tüneteket okozhat, így a beteg arra kényszerül, hogy bandzsítson vagy becsukja a szemét. Gyakran járhat együtt olyan szemfertőzésekkel és szemgyulladásokkal, mint a kötőhártya-gyulladás, de a leégéssel és kontaktlencse okozta irritációval is kapcsolatban állhat.
A kancsalság, vagy más néven szemtengelyferdülés esetén a szemek különböző irányokba fókuszálnak. Emiatt az agy két képet kap, ami homályos vagy kettős látást, és tompalátást okozhat. A kancsalság általában ötéves kor előtt jelenik meg, bár későbbi életkorban is előfordulhat, és rutin szemészeti vizsgálaton kimutatható.
